Bemutatkozás

Con spirito

“Bis orat qui bene cantat”azaz kétszer imádkozik, aki jól énekel, mondta Szent Ágoston. Az intelem mindenkire érvényes: arra is, aki az egyházi zenét műveli, illetve arra, aki részt vesz benne. Az égtájak, az evangélisták és az évszakok hol profán, hol szakrális száma, a “4” adja meg a Con spirito egyházzenei fesztivál irányát is, hiszen négy magyar történelmi egyház és liturgia mutatkozik be a nagyközönség előtt minden évben, Pünkösdhöz közeli időpontokban: 2015-ben a keleti egyházak képviseletében jöttek létre egyedülálló hangversenyek az ország keleti részében, 2016-ban a katolikus egyházi zene hazai és nemzetközi képviselői irányítják a figyelmet az emberi hang szépségére Pécsett, 2017-ben pedig – a Reformáció megszületésének 500. évfordulóján – Debrecen ad otthont a fesztiválnak. Egy évvel később az evangélikusokon a sor, akik olyan nagyszerű muzsikusokat “adtak már a világnak”, mint például Johann Sebastian Bach. Az eseménysorozat, mely nemcsak zenei programokból áll, hívőknek és nem hívőknek, zenészeknek és érdeklődőknek is magasrendű lelki (“con spirito”) programot kínál.

 

„KEZDÉNEK SZÓLNI NYELVEKKEL”

Az 1517 óta eltelt ötszáz esztendő már világosan megmutatta, hogy a Reformáció, majd Luther és Kálvin tanainak elterjedése nemcsak a teológiában és a keresztyén felekezetek vallásos gyakorlatában hozott nagy változásokat. Az irodalomtudomány tényként kezeli, hogy a protestantizmus a nemzeti nyelvű bibliafordítások és a vallásos költemények révén jelentékeny hatással volt az európai nemzetek irodalmi nyelvének fejlődésére. Talán kisebb figyelem vetült eddig arra, hogy így volt ez az egyházi énekes zene terén is. A misekompozíciók és a latin nyelvű motetták kultúrája a késő középkor és a reneszánsz évszázadai során egységes nyelvezetet hozott létre a kontinens minden régiójának többszólamú templomi muzsikájában. Az újonnan létrejött keresztyén egyházak gyakorlata azonban hatalmas változást indított el: A lutheránus korálok és a kálvinista gyakorlat genfi zsoltárai varázslatos gyorsasággal terjedtek el a protestáns hitre tért területeken, s a dallamok többszólamú földolgozásaiban lassan új zenei dialektusok születtek. A szavak, mondatok lejtése, hangsúlyrendje nyelvenként különböző. Ez adott önálló, nemzetenként eltérő karaktert már a reneszánsz kor anyanyelven írt világi énekes darabjainak, a német, francia, olasz vagy angol madrigáloknak. Amikor Európa protestáns országaiban kivirágzott a nemzeti nyelvű motettairodalom, akkor természetszerűleg az egyes országok egyházi vokális zenéje is önálló, a többiekétől különböző karaktert öltött.

Az új egyházak megjelenése a vallásos zene pünkösdjévé vált: a Biblia szavai mind több nyelven szólaltak meg. Ez a változás nagyszerű értékekkel gazdagította a kontinens zenekultúráját az elmúlt öt évszázadban, s különös ajándék, hogy a 20. század magyar zeneszerzői – mindenek előtt Kodály Zoltán és Gárdonyi Zoltán – remekmívű kincsekkel járultak hozzá ehhez a gazdagodáshoz. A rendezvénysorozat programja fél évezred protestáns zenei terméséből kínál izgalmas válogatást.

Arany János

ref500_logo_c